Egyszer nézz a szemembeCsak mélyen a késbeKecskét ugráltat, és bakot lőTalán nem is igaz, hogy a nap jó szerető. Ugye látod minden inaddalhogyan feszül meg a kardhalhogyan születik a rendből kínÉs az észből kábító nikotin Nem kell tudnod merre mészHa végül te is…

Rettentően szomjas volt. A számítógép képernyője üresen ásított vissza rá. Kintről gyengén beszűrődött a hold fénye, és ebben a sápadt derengésben hullaszerűen merevnek, beesettnek tűnt az arca. Mintha máris kiszáradt volna, szeme üresen verte vissza a derengést, tompa…