Nagyon lassan, de haladok egy nagyobb munkámmal. Regénynek hívják az okosok, de kicsit nagy falatnak érzem. Azért kidolgoztam úgy-ahogy pár részletét, egyet közlök is. Ez nem a regény tartalmi része, de azért talán érdeklődésre tarthat számot egyesek részéről

Mivel a regény egy elképzelt jövőben játszódik, elkerülhetetlen, hogy tisztázzam magamban a mű mögött megbúvó filozófiát.

Kezdjük az összeesküvéssel. Számos összeesküvés-elmélet létezik ma is, jó részük elég hihetetlen, és van pár, ami legalábbis elgondolkodtató. Nos, mivel az egész cselekmény egy olyan időben bonyolódik, ami az egyik legdivatosabb összeesküvésnek ad hitelt, ezért fontos tisztáznom ezt-azt. Először is, nem hiszek a szó klasszikus értelmében vett összeesküvésekben. Az bizonyos, hogy vannak, én ezt soha nem tagadtam, csakhogy nem kell akkora feneket keríteni a dolognak...

-Két ember elhatározza, hogy szervez valakinek egy meglepetés-bulit. Titkon megtudják, hogy melyik estéje szabad, beavatják az illető minden olyan ismerősét, akit meghívnak, a párját elsősorban, kibérelnek egy helyszínt valahogy odacsábítják, és megtartják a bulit.

-Van az osztályban, munkahelyen valaki, aki ellenszenves a többieknek. Megpróbálják lejáratni valahogy, 'elfelejtenek' szólni neki valamiről, akárhogy. Nem is a mód a lényeg, az emberek mindig kitalálnak valamit.

-Egy baráti társaság össze akar hozni két embert, ezért igyekeznek olyan helyzeteket teremteni, ahol ez könnyen megvalósulhat.

Nos, a fenti három példa, három összeesküvés. Semmi eget rengető, kis emberek, kis életei, mondjuk. Mindenki tudja, hogy vannak ilyenek, badarság lenne tagadni, hogy ezek nem összeesküvések. Lehet máshogy nevezni őket, persze, de attól még az összeesküvés fogalmát mindegyik lefödi. És most, kérdem én, nem lehetséges ez 'nagyban' is? Talán a hatalommal bíró emberek annyira mások? Fokozatosan tágíthatom a kört. Két cég is megállapodhat titkon olyan dologban, ami mindkettőnek profitot hoz. Lehet ez nyilvános, akkor szerződésről beszélünk, vagy ún. zárt szobás, akkor már összeesküvés. Például a rivalizálás elég rossz formája, ha egymást próbálja a két vállalat tönkretenni. Ez, ha kiegyenlített a verseny, akkor mindkettőnek csak rossz, célszerű megállapodni. És lőn megállapodás. Menjünk tovább... Háború, az egyik fél meg van szorongatva de keményen ellenáll, ráveszi a másik, hogy mondjon le az adott dologról, és akkor vége a hadjáratnak. Nem biztos, hogy ilyenkor jó ötlet elmondani a népnek, hogy önként lemond arról az akármiről. Mondja azt, hogy elfoglalták, elárulták őt, és ezért maradt alul. Majd előkeres egy bűnbakot, és kész. A győztes meg mondhatja, hogy elfoglalta, mert ők a jobbak. Az egyezségről nem tud egyik ország lakossága sem. És íme, az első 'igazi' összeesküvés. Teljesen fiktív, de érthető. Na, a 'modern' összeesküvések a pénz körül forognak. Pénz az hatalom. És nem úgy kell elképzelni ezeket, hogy két vagy több ember elvonul egy zárt szobába, és összesúgnak valamit. Nem, először megvizsgálják, hogy kinek mi a célja. Ezeket a célokat aztán egyeztetik. Ez teljesen normális dolog, nem kell köpködni rájuk, semmivel sem gonoszabbak mint a kisemberek, csupán nagyobb hatalom van a kezükben. Végül, az örök kételkedőktől kérdem, hogy ha nincsenek összeesküvés-elméletek, akkor miért léteznek titkosszolgálatok?

Ennyit az összeesküvésről. Nekem feltett szándékom NEM állást foglalni ez ügyben.