Így kerek

Az élet a legjobb rendező – tartja a, lassan közhelyszámba menő, mondás. De az, hogy valami elcsépelt, még nem jelenti azt, hogy nem igaz. Ezt a mondást bizonyítani nem is az én részem, bizonyára mindenki átélt már olyan helyzeteket, amik előre eltervezve sem sikerülhettek volna jobban. Mégis, szívesen hallunk ilyen történeteket, mert viccesek, szomorúak, drámaiak. De mindenek előtt igazak. Nem egyszer annyira furcsa, és valljuk be, hihetetlen dolgokat produkál az élet, hogy ha kitalált történet lenne, nem érne semmit, mert ostobaság. Mert hogy ilyen nincs. Szomorú kötelességem bejelenteni, hogy de bizony, még ilyenek is vannak. Nos pár történetet osztanék meg veletek/önökkel, tisztelt olvasók. Tanulság nincs, ezért mindenki levonhatja magának.

Javaslom, hogy kezdjük messziről a túránkat. Messziről – időben. Ki ne hallott volna a Mohácsi Vészt követő keserédes időszakról? Sok hős született ebben az időben, neves és névtelen egyaránt. A következő történettel valamilyen formában a névtelen hősöknek kívánok tisztelettel adózni.

1529 kora-ősze. A török fősereg (már megint) Magyarországot boldogítja. A főhad Tata vára alá érkezik. A vár majdnem üres. Hogy miért? A magyar felderítőszolgálat nem tartotta érdemesnek közölni azt a jelentéktelen apróságot, hogy egy több tízezres ellenséges had éppen merrefelé (errefelé!) tart, azt viszont sietve jelentették, hogy Komáromban szüreti mulatság van. Ennek örömére a vár teljes őrszemélyzete tiszteletét tette az ünnepen, két katonát kivéve. Hogy miért hagyták őket ott? (Ne vitassuk azért azt el tőlük, hogy nem önként maradtak.) Bizonyára parancs volt, hogy a várat nem szabad katonák nélkül hagyni, esetleg, ha vendég, utazó lovag érkezne a kapuk elé, tudják eligazítani – Komárom felé. Tehát a két katona ott maradt, és a vár borkészletét apasztották családias hangulatban. Egyszer csak a két – talán egy kicsit már dülöngélő – vitéz sok-sok ezer török katonát pillantott meg a vár falai alatt. Most kérem tisztelt olvasóimat, hogy képzeljék magukat a katonák helyébe. Bevallom, nekem az első gondolatom az lett volna, hogy az italtól hallucinálok, esetleg még egy kortyot ittam volna, hogy rendbe jöjjek. Talán ők is így tettek, talán nem, de az biztos, hogy elhatározták, hogy Tata várát nem adják fel. Végül is két magyar harcos csak nem ijedhet meg a szultán főseregétől! Vége is lenne a magyar világnak, ha kardcsörgés nélkül kerülne egy vár a törökök kezébe. Miután ezt eldöntötték, kardot rántottak, és kitörtek a várból az ellenségre. Béke poraikra.

Ha ez a történet műfaji besorolást kellene kapjon, a tragikomédiát szavazná meg neki mindenki. A történelem velejárója, hogy ha kicsit közeledünk a jelenkorhoz, egyre inkább a komédia felé tolódik el a hangsúly. (Ennek fényében manapság bárki állíthatja, hogy vicc, ami itt folyik.) De nézzük csak meg. Óvatosan közeledve megpihenhetünk a múlt század elején. Vannak olyan emberek, akik szentül hiszik, hogy a század első évtizedét rá lehet vetíteni a majdani kilencven évre. Hát, próbáljuk meg.

1901-ben történt egy vonatrablás, aminek okait csak találgatni lehet. Egy férfi úgy döntött, hogy ő vonatot rabol. Eddig minden érthető. Sikerült is neki a terve, mondhatjuk, hogy rendben, egy vonatrablás. Na de, amit elvitt, azok a karácsonyi képeslapok voltak. Félreértés ne essék, volt pénz a vonatban, és volt ideje a tolvajnak körülnézni. Azt kell mondanunk, hogy hogy ő bizony a megírt karácsonyi képeslapokra pályázott. Hogy miért? Csak találgathatunk. Talán nem kapott előző években, s most úgy gondolta, hogy tesz az ügy érdekében. Esetleg a 'ha nekem rossz, legyen másnak is az' jeligét követve fosztotta meg a családokat a jókívánságoktól. Minden esetre számos család úgy érezhette miatta, hogy a karácsony már nem a régi, mert valami hivatalos szerv, jelen esetben a posta, akarva-akaratlan megfosztotta őket egy kis apróságtól. Képzeljük el, ha nem kapnánk egy karácsonyi sms-t sem...

No de, hogy a próbát megkoronázzuk, álljon itt pár kérdés: Volt-e olyan politikai rendszer a XX. században, ami a vallási ünnepek, így a karácsony csendes bojkottját végezte? Ha van, mikor került hatalomra? Na ugye. Talán mégsem olyan nagy hülyeség ez az előrevetítés.