Ki mit tud a barokkról? Nyakatekert, ezt jelenti a neve, az ellenreformáció eszköze, amely a Tridenti Zsinaton meghatározott célok mentén igyekezett visszahódítani a reformációban elvesztett híveket, ezen felül csendes tiltással el akarta nyomni a reneszánsz eszméit. Az polgári életet könnyű volt visszaszorítani, hiszen a XVII. században a feudalizmus második aranykorát élte, és ez együtt járt a polgárság háttérbe szorulásával. Az emberközpontúság ellen is nagyszabású hadjáratot indított, a gőgöt próbálva letörni első sorban a memento mori és a túlvilági élet hitelesítésével. És mit is ért el? Páran visszatértek az elhagyott hitükhöz, első sorban a földművelők. A városi emberek világnézete már nagy mértékben racionalizálódott, így náluk jóval kisebb eredményeket ért el a katolikus propaganda. Összességében megbukott a kísérlet, mivel túl finoman kezelte a helyzetet. A reneszánsz hagyományait követő klasszicista korban gúnyolták is eleget.

A finomkodáson felül mi lehetett még oka a sikertelenségnek? Az, hogy az 'ellenség eszközeivel' dolgozott. A barokk stílus a reneszánszra épít, nem tér el gyökeresen, csupán lefedi. Egy igazi ellenreformációhoz vissza kellett volna nyúlni a gótikához, és azt vinni tovább. A római birodalom bukása után a nyugati kultúrában fél évszázados akadás történt, míg végül megjelentek az első épületek, amelyek bár magukba olvasztottak valamennyit a klasszikus stílusból, mégis egészen újak és egyediek voltak. A román kor stílusából fejlődött ki a gótika jól követhetően. A gótika után bekövetkezett a szakadás, feltámadt a ókori római-görög stílus. A reneszánszhoz kapcsolódott a polgárság térnyerése, a humanizmus, ezek a XVI. századra gyakorlatilag egybe fonódtak. A barokk stílus megkísérelte eltörülni azt az embereszményt, amit a humanizmus hívott életre. A humanizmust a városi polgárság éltette. De hogyan is lehetne eltörülni bármit is, ha az ellen reform eszközein átsüt a humanizmus? Ez nem az ellenség fegyvere, amit ellenük fordítanak, hiszen ezt a fegyvert próbálták semmissé tenni, úgy, hogy folyamatosan használták.

Ellenben, mi történt volna, ha visszatérnek a gótikához? A nép a visszatérést hátrálásnak tekintette volna, a humanisták által elért eredmények túlságosan nagy horderejűek voltak. Az se baj, ha nem ők érték el, a reneszánszhoz, tehát a humanizmushoz kötődtek. Egy ilyen ellenreformációs program roppant erőteljes, és kegyetlen kellett volna legyen. Arról nem is beszélve, hogy egész városok alakultak át a reneszánsz hatására, tehát ahhoz, hogy eltörüljék ennek még az emlékét is, ezeket a városokat is 'vissza kellett volna alakítani'. Feltételezve, hogy sikerül, egy iszonyatos vallásháború vette volna kezdetét, olyan véres, és erőszakos, amely mellett a harminc éves háború gyerekcsínynek tűnt volna. Tehát ez sem lett volna túl jó megoldás.

Összességében elmondható, hogy bár a barokk nem érte el a célját, mégis a legjobb döntés volt, hiszen valamelyest visszaállította az egyház régi fényét. Igaz ugyan, hogy a felvilágosodás után egyre inkább háttérbe szorult, de mégis, jobb döntés volt egy lassú, vértelen kudarc, mint egy roppant kétséges, és legalább annyira véres győzelem. Mondhatni ha nem is krisztusi, de keresztény emberi cselekedet, hiszen a legrosszabbat, a totális vallásháborút elkerülték úgy, hogy nem nyugodtak bele a megváltoztathatatlanba.