Ez igazából az előbbi cikknek a folytatása, de a politikát és a filozófiát nem tudom összekötni, mégha egy ideológiai híd is van köztük (képletesen - szó szerint) .

Kövessük csak végig a történelem folyását, mondjuk a felvilágoodástól, hiszen még mindig abban az ideológiai egérfogóban vagyunk, ami abból az időből származik...

A kései abszolútizmus, és az egyház hatalma – elnyomás. Ezzel szemben a szabad szellem, és a ráció.

A konzervatív, 'régi időket idéző' abszolutisztikus monarchiák és királyságok, szemben a liberális köztársaság, és a kommunizmus foganó eszméje.

Köztársaságon belül az autokrata hatalmat pártolók, szemben a liberálisok.

A mensevikek, szemben a szocializmussal induló, majd bolsevizmusba forduló totalitaristák.

A szocialista és kommunista erők, szemben a nemzeti szocialista és nemzeti erőkkel.

Kommunizmus és kapitalizmus.

Kapitalista globalizáció, és a nemzeti törekvések.

Nagyon keményen megvágva ez lenne az elmúlt pár évszázad ideológiai konfliktusa. Kitalálták az újat, amelynek legnagyobb zászlósa manapság a liberalizmus, régebb a kommunizmus volt. És nem érdekes, gyakorlatilag a huszadik században a felvilágosodás eme két vadhajtása bírokózott egymással. Ne is kérdezzétek, a nemzeti szocializmus, az szocializmus volt, azaz annak indult. Ahhogy a kommunizmus is szocializmussal kezdődött. Magyarország Horty-korszaka önálló pólus lehetett volna, ha a német közelség nem nyomja rá a bélyegét. De az alapelvek bizony a régi konzervatív hagyományokat tükrözték. Na most, kérdezem én:

A régi ugye nem volt jó, ez világos. A szabad gondolkodás szükségességét, és a kezdetekben létező liberalizmus igen hasznos és jó dolog. De ez az új se valami. 'Ha az Isten is úgy akarja' helyett 'Ha lesz elég pénzem' -et mondunk, az eretnekség helyett fasisztát. Ez a világ, amiben élünk az empirizmusban született. És mivel a korábbi tapasztalatainkból indul ki, nem tud elszakadni tőle, még mindig abszolutisztikus, még mindig tabuk vannak, még mindig 'megégetnek' ha valami olyant mondasz, ami ellenkezik a jelenlegi világ elveivel, egyáltalán ez a világ nem szabad. Csak szabados. Na, jól kikalandoztam magam:). Jah, ilyenkor jönne az, hogy jó szokásomhoz híven hirtelen megoldjam elvben a világban felmerülő valamennyi próblémát, igaz:P? Hát most nem.