Nagyon lassan, de haladok egy nagyobb munkámmal. Regénynek hívják az okosok, de kicsit nagy falatnak érzem. Azért kidolgoztam úgy-ahogy pár részletét, egyet közlök is. Ez nem a regény tartalmi része, de azért talán érdeklődésre tarthat számot egyesek részérőlMivel a…

Ezt tizenkettedik végén írtam, leginkább egy konkrét személynek szólt, de talán önállóan is megállja a helyét.Még... még egy kicsit... Ne múljon el az eső, még ne! Adja meg nekem ezt a pár percet!... Nem azért, hogy fel tudjak készülni, nem is azért, hogy rendesen…

 Korántsem azt mondom, hogy ez az igaz. Mint a címében is szerepel, egy elmélkedés, melynek végén van egy kijelentés. Ennyi. Nem ringatom magam abban a hitben, hogy ez így kell legyen. Inkább vitaindító írás. Szintén régebbi alkotásom. Az elkövetkezőben egy igen…

 Május elseje, hogy közeledik, lehetséges, hogy pár napig nem leszek internetközelben. Ezért ma egy kicsit többet teszek fel.Ez itt a honvéd. Mint minden hasonló képpel, ezzel is dolgoztam jó két és fél órát, hogy bár ilyenre…

 DélHarang, mi vagy nekem?! Imára szólítasz. Zúgásodba veszek áhítva, bódultan.   Dél van most, pihenek. Leteszem a munkát, s csendesen figyelem az üdvösség hangját.   Alig hallom innen, a templom se látszik. De ima van bennem, Lelkem virágzik.   Csend van már…

 Dél Sétálunk a határban. Apám elől, én pár lépéssel mögötte igyekszem befogni a mezőt. Mint a kiránduló fiatalok, naiv rácsodálkozással szemlélem a ringó búzatengert, amit itt-ott megszakít néhány kisebb sötétzöld folt. Krumpli... Hátunk mögött a falu, előttünk…

 Merthogy azt is tudok ám. Legalábbis szótagolni, meg a rímeket is ismerem egy kicsit. Az énekes   Ki dalomat énekli höldsütötte virágban, apró szirmában, hold-udvarában   Talán, ha eljő Lenge selymében, S látom izzó szemében, halált osztó kezében…

Egy régebbi tűnődésem, ha lehet annak nevezni. Inkább fáradás... jóval inkább az. Az utolsó csengőszó is elhalt. Az iskola komor épülete méltóságteljes csendbe burkolózik. Talán erőt gyűjt a következő tanévre...lehet, hogy hiányzik neki a vidám lárma, ami eddig, a…

A billentyűzetcsapkodás mellett pár hónaponként a ceruzával is alkotok valamit. A nívó ennek megfelelően magas, mint csibének a zongoralecke. De nem tépázom a leendő hangulatot tovább, íme egy kép (a pár közül):   

Régebbi írás, de nyitószónak megfelel.Ismét a szokásos problémával szembesültem. Akarok írni, de nem tudom, hogy mit írjak(azaz nem tudom, hogy hogyan). Igazán nehéz ügy. Pedig valahol azt olvastam, hogy az író mindig tud írni. Ha jól emlékszem, egy cikk volt arról, hogy hogyan…