Nézek ki az ablakon, figyelem az esőt. Végtelen sok cseppje folytonos zümmögéssé olvad össze, és nem látok messze. A szélfújás enyhén megdönti, és becsap az ablakon. Én kihajolok, hogy érezzem az arcomon, de hiába, nem ér el engem, csak kinyújtott kezemen érzem. Furcsa idő ez,…